Tulajdoni lap magyarázó

1 / 5

A fejléc: ki adta ki, mikor, melyik ingatlanról

A fejléc mutatja, melyik földhivatal adta ki a másolatot, mikor, és melyik ingatlanról szól. Az ingatlant a helyrajzi szám azonosítja, nem a postai cím. Előtte áll, hogy az ingatlan belterületen, külterületen vagy zártkertben van.

A teljes másolat a már törölt bejegyzéseket is tartalmazza, ezek szürke, áthúzott mezőben jelennek meg. A szemle másolat csak a ma is fennálló bejegyzéseket mutatja. A lila „Elektronikusan hitelesítve” jelzés az e-hiteles másolatot jelöli.

2 / 5

Az I. rész: az ingatlan adatai

Az I. rész az ingatlan adatait tartalmazza. A „Kivett” megnevezés azt jelenti, hogy a földet kivonták a mezőgazdasági művelés alól, például lakóház, udvar vagy beépítetlen terület céljára. A mintán 720 négyzetméteres lakóház és udvar szerepel.

A művelési ág (szántó, szőlő, gyümölcsös, legelő), a minőségi osztály és a kataszteri jövedelem termőföldnél és zártkertnél fontos, mert ezektől függ, milyen szabályok szerint lehet adásvételt kötni. Társasházi lakásnál itt szerepel a lakás alapterülete és a közös tulajdonból járó hányad.

3 / 5

A II. rész: a tulajdonosok

A II. részből derül ki, kik a tulajdonosok, mekkora hányadban, és milyen jogcímen szerezték az ingatlant (például vétel, öröklés, ajándékozás). A tulajdonost a neve mellett a születési éve és az anyja neve azonosítja.

Minden bejegyzés külön mezőben, sorszámmal szerepel. A bal felső sarokban a bejegyző határozat száma és a kérelem érkezési ideje áll. Ha a jogot később törölték, a jobb oldalon megjelenik a törlő határozat, és a mező szürke lesz. A mintán Minta József volt az előző tulajdonos, tőle vásárolt 2019-ben a mai két tulajdonos.

Az „Utalás: II/2” azt jelenti, hogy a bejegyzés a II. rész 2. sorszámú bejegyzésére vonatkozik, vagyis innen látszik, kitől szerezték a tulajdont.

4 / 5

A III. rész: terhek és jogok

A III. részben szerepelnek azok a jogok és tények, amelyek terhelik az ingatlant: jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog, elővásárlási jog, vételi jog, valamint az önálló szöveges bejegyzések (például egy megnevezés változása).

A mintán a szürke, áthúzott mező egy régi, már visszafizetett és törölt hitel. A ma is fennálló jelzálogjog „Utalás: II/3-4” jelzése mutatja, hogy a II. rész 3. és 4. sorszámú tulajdonosainak hányadát terheli. A tilalom „Utalás: III/3” jelzése pedig azt, hogy ez a 3. sorszámú jelzálogjogot biztosítja.

A jelzálogjog önmagában nem akadálya az eladásnak: a szerződésben rögzítjük, hogy a vételár egy részéből a bank tartozását fizetik ki, és a bank kiadja a törlési engedélyt. Itt szerepelhet a haszonélvezeti jog és a haszonélvező személye is. Ha tehermentes ingatlant szeretne szerezni, a szerződéshez a haszonélvezőre is szükség lesz, mert le kell mondania erről a jogáról.

5 / 5

A záradék: mitől hiteles a másolat

A záradék két fontos dolgot mond. Az egyik, hogy a másolat a kiadást megelőző napig mutatja az adatokat. A másik, hogy az e-hiteles tulajdoni lap csak elektronikus fájlként hiteles: ha kinyomtatja, a papír már nem bizonyító erejű. A banknak és az ügyvédnek ezért a PDF-fájlt kell továbbítani.

Ha az ingatlanra olyan kérelem érkezett a földhivatalhoz, amelyet még nem bíráltak el, a tulajdoni lap ezt is jelzi (széljegy). Az ilyen folyamatban lévő ügyet szerződés előtt mindig tisztázni kell.

Hiteles tulajdoni lapot ügyfélkapuval ingyenesen is lekérhet, ügyvéd pedig elektronikusan szerzi be a szerződéskötéshez.